Menu
Hívd ügyvédi irodánkat mielőbb, hogy mérsékelhessük a következményeket!
SOS vonal:
Vagy írj nekünk facebookon vagy E-mailen!
Esetek döntő többségében az ittas járművezetés bírói gyakorlat során a büntetőeljárás egy egyszerűbb és gyorsabb változata kerül lefolytatása, az úgynevezett bíróság elé állítás.
A bíróság elé állítás meghatározott törvényi feltételekkel bír, melyet ittasan való vezetés esetén az ügyészség akkor alkalmazhat, ha az alábbi feltételek egyszerre teljesülnek:
Az ittasan vezetés ügyek döntő többségénél az összes fenti feltétel teljesül – hiszen a helyszíni megállítás egyben tettenérésnek is minősül, akkor is, ha a vezető tagadja a szeszesital fogyasztást.
Amennyiben nem történt bűncselekmény és az ittas állapotban vezető a helyszíni légalkoholteszt alapján csak szabálysértést követett el, az ittas járművezetés közigazgatási bírság büntetésével sújtandó. Az ittas járművezetés vétsége magasabb légalkoholszintnél már jogosítvány bevonással és pénzbüntetéssel is jár. Hogy az ittas járművezetés szabálysértésnek, vagy bűncselekménynek minősül-e, a vezető légalkoholszintje alapján dől el. Szabálysértéskor a vezető folytathatja útját, bűncselekmény gyanújakor azonban az intézkedő rendőr köteles tájékoztatni őt a gyanúsítás tényéről, és folytatódik a nyomozás.
SOS vonal:
Vagy írj nekünk facebookon vagy E-mailen!
Egy klasszikus értelemben vett teljes terjedelmű büntetőeljárás nyomozással kezdődik, amelynek két szakasza van: a felderítési-, és vizsgálati szakasz. A fentieknek köszönhetően azonban ittas járművezetés esetében általában ezek nem mind kerülnek lefolytatásra, és az eljárás a következőképp zajlik.
A rendőrség által folytatott a nyomozati szakban jellemzően nincs felderítés, mivel ezt a tettenérés – az igazoltatás és helyszíni szondáztatás – nem teszi szükségessé. Ezáltal a vizsgálati szak már a kapitányságon történő előállítással megindul. Az eljárás főbb bizonyítékait az itt mért légalkohol, vagy véralkohol vizsgálat értékei képezik, ehhez mérten kerül gyanúsítottként a járművezető kihallgatásra. A járművezető tehet már ekkor, a kapitányságon vallomást, avagy később, mikor vallomástételre idézik.
Egy jól összeállított vallomást követően a vizsgálati szak már gyorsan lezárható, az iratanyag átkerül az ügyészséghez és megindul a vádemelés szakasza Az ügyészség már az esetek többségében gyorsan tud dönteni a vádemelésről, és a teljes büntetőeljárás helyett a korábban említett gyorsabb és egyszerűbb bíróság elé állítás következik. Az ítéletet is ekkor szabják ki, és ekkor derül ki az ittas járművezetés bírság pontos mértéke.
Más a helyzet abban az esetben, ha az ittas járműveztetéshez más cselekmény is társul, például az ittas járművezető balesetet is okoz. Ebben az esetben kiterjedtebb vizsgálat és bizonyítás szükséges, melynek keretében tisztázásra kerül, hogy a járművezető ittassága mennyiben járult hozzá a baleseti helyzet kialakulásához, illetve a balesetért az ittas járművezetőt terheli-e felelősség? Itt már kiterjedtebb a vizsgálati szak, szükség van az esetleges tanúk meghallgatására, illetve a legtöbb esetben igazságügyi szakértő kirendelésére is. Ennek megfelelően a vizsgálati szak időtartama jócskán elhúzódhat, az ennek során képződött dokumentumok terjedelme is jelentős lehet- Éppen ezért a bíróság elé állítás lehetősége ebben az esetben már szinte kizárt, és az ittas járművezetés büntetése is szigorúbb.
Az ügyészségre is komolyabb feladat hárul a vád előkészítése során, mivel vizsgálnia kell a cselekmény minden részesének tevékenységét, illetve azt, hogy az ő magatartásuk megvalósít-e büntetőjogi tényállást, ha pedig igen, milyet? Előfordulhat az is, hogy az ügyészség további bizonyíték beszerzését tartja szükségesnek, ezért az ügyet pótnyomozásra visszaadja a rendőrségnek.
SOS vonal:
Vagy írj nekünk facebookon vagy E-mailen!
Amennyiben az ügyészség a rendelkezésre álló információkat elegendőnek ítéli, úgy azok alapján dönt a vádemelésről, ezzel együtt az ügy iratait megküldi a bíróság részére.
A bírósági eljárásban az ügy súlyától függően eljár egy bíró vagy egy 3 tagú bírói tanács. Az eljáró bíró vagy tanács áttanulmányozza az iratokat, meghallgatja az ügy gyanúsítottjait, sértettjeit, tanúit, az eljárásban részt vett szakértőket és valamennyi olyan személyt, akitől belátása szerint az ügyre vonatkozó érdemi információ származhat. Miután valamennyi érintettet meghallgatta, a bíróság ítéletet hoz a gyanúsítottak, a sértettek és a tanúk vallomásainak, az okirati bizonyítékoknak – különösen a helyszíni szemlék jegyzőkönyvei és az igazságügyi szakértők szakvéleménye – a mérlegelését követően.
Az eljárt bíróság ítélete ellen a vádlott és védője, illetve az ügyész fellebbezéssel élhet. A fellebbezés alapján – amennyiben az megalapozott – az első fokon eljárt bíróság eljárását egy felsőbb bíróság vizsgálja felül. A felsőbb bíróság az első fokon eljárt bíróság ítéletét helybenhagyja, megváltoztatja, vagy az ítéletet megsemmisíti és az első fokon eljáró bíróságot új eljárásra folytatására utasítja. Ez utóbbi jellemzően súlyos eljárási hiba esetén fordul csak elő.
Amennyiben a bírósági ítélet ellen további fellebbezésre nincs lehetőség, vagy az ítéletet a felek tudomásul veszik, úgy a benne foglalt rendelkezéseket végre kell hajtani. A kiszabott ítélet végrehajtása a döntéstől függően több szervezet feladata is lehet. A szabadságvesztést büntetés-végrehajtási intézetben hajtják végre, a közérdekű munka végrehajtásában pártfogó felügyelők működnek közre, a pénzbüntetés – ez esetben ittas járművezetés bírság – behajtása a bíróság gazdasági hivatalának feladata.
SOS vonal:
Vagy írj nekünk facebookon vagy E-mailen!